Alig ezer �ve a magyarok nyilait�l rettegett Eur�pa. Magyar lovak pat�i vert�k fel a fagyott f�ldet Frankhonban, eljutottunk Hisp�ni�ba �s az �reg R�m�t is megsarcoltuk.

Az�ta sok minden t�rt�nt. Moh�cs �ta “tanul” a magyar, lehajtott fejjel, les�t�tt szemmel, alamizsn�ra v�gyva tekintget�nk Eur�pa fel�.

Imm�r m�sf�l �vtizede “gy�lekez�nk” �s “besz�l�nk” a nagy Hadj�ratr�l.

Soksz�n� a t�bor. Van, aki csat�ra termett m�nnel, p�nc�lban �rkezik, telve energi�val, �s becsv�ggyal. Van, aki harcban s�r�lt vak, nyomor�k, van gyermek �s van �reg, b�lcs �s tapasztalt. Van, aki mez�tl�b j�tt, van, akinek csak rongyokra tellett �s kard helyett botja van. Mind magyarok, tisztelik egym�st, figyelik egym�st, v�rj�k egym�st. M�r a h� is lehullott.

Hogyan csaphatott volna le ma itt, holnap ott, egy mez�tl�bas sereg? Mit �rt volna j�t�k �j a p�nc�l ellen, g�rcs�s v�g� bot az edzett ac�lt �tve?